Taiwan - touch your heart

2009.08.05. 11:52

 Vége. Köszönjük, hogy néztétek a blogot, köszönjük a sok visszajelzést! Összesen 1372-szer nézték meg az oldalt, több mint 400 egyéni látogató összesen 11 országból!

Taiwan visszavár. Jövőre ugyanitt! Addigis búcsúzunk! Köszönjük!

És végül egy videó erről a gyönyörű országról:

 

 

 

Erre a hétre nagyon beosztottam minden napom, mivel az utolsó hetünket töltjük Taiwanba! Már múlt héten megbeszéltem Jouval hogy ezen a héten lesz egy Taipei Zoo látogatás , egy kis jégkori oktatás és egy Magyar vacsora ! Csütörtök hajnali egy körül érkeztünk haza Taichungból , ahova Bryantékkel mentünk egy élményparkba. Nekem ez volt a második látogatásom oda . Csütörtök reggel 8 órára volt megbeszélve a találkozó Jouninggal. Az első programunk a Taipei Zoo látogatása volt . Halvány lila gőzöm sincs hogy miért kell egy állatkertbe 8 órakor menni de erre nem is derült fény .Találkozunk Taipei main stationon és onnan egy fél órás metrózás vezetett a zoo-ba. Amin egyátalán nem lepődtem meg hogy fél kilenckor még nyoma sem volt a zoo nyitásának . Húsz perc elteltével nyitottak ki a pénztárak . Igazából nem szeretném leírni hogy milyen volt az állatkert mert sajnos 2 éven belül ez volt a 3. hogy állatkertbe megyek :( Eltelt az idő , jót szorakoztunk  és leizzadtam. Amikor kijöttünk a zoo-ból , eszem ágában sem volt metróval hazacaplatni úgy hogy tocsogtak a ruháim... A legelső taxit amit megláttam lerohantam Jouval együtt ! Elmentünk hozzám ahol letusoltam és aludtunk egy fél órát majd megebédeltünk. 

Az ebéd után a stadion felé vettük az irányt. Jouning mint kiderült még életében nem jégkorizott. Amint odaértünk , megvettük a jegyeket majd cipőt kölcsönöztünk és uccu neki :) Jouka nagyon ügyes volt , egyszer sem esett el , végén már ő diktálta a tempót :) 

Sok kép és videó született ezen a napon : 

muratifromkf: P1030356

 

Asszonymunka a hegyekben.

2009.07.30. 15:25

 Ez a pillanat is eljött. Ahogy öregszik az ember egyre gyorsabban telik az idő, pláne ha azt csinálja, vagy olyan országban van amit szeret. Az utolsó héten sűrűsödtek a programok. Egy múltheti elmaradt utazást ezen a héten pótóltunk be. Chen mama elvitt minket egy Taipei-től kb. egy órára lévő kis hegyi túristacsalogatóba. Viszonylag korán, reggel 9-kor indultunk, ezért a nem alszunk, mert akkor nem lesz nehéz felkelni taktikát választottuk Andrissal, ami végül meghozta gyümölcsét.

Utazásunkat megszakítottuk egy étterem meglátogatásával, és bármilyen meglepő ettünk. Az étterem valószínűleg Andrisban hagyta a legnagyobb nyomot, ugyanis a parkolóban megpillantotta Májló, tajvani földi mását. Májló Andris kutyája. Igazából kicsit ferdítettem, mert nem hasonlított Májlóra, bár kicsit kövér volt, kicsit kedves, kicsit bohokás. De ettől volt jófej! Szóval Májlós kisugárzása volt :). (lentebb a képek galériában meg lehet kukkantani). Az étteremből kifelé jövet új székhelyet válaszott királyságában, nevezetesen Chen mama Toyota Yaris típusú személygépjárművének alját. Andris hiába szólítgatta, nem válaszolt, amin én annyira nem lepődtem meg, ugyanis idén még nem láttam beszélő kutyát. Ha jobban belegondolok tavaly sem... Szóval folytattunk kalandos utunkat a rizsföldeken át, meg a rizsföldhöz képest nem túl misztikus tajvani autópályán. A tajvani autópálya nem olyan mint otthon. És nem csak a több sáv miatt. A forgalom lassabb, és itt nincs pályamatrica itt pályapapír van vagy pálya jegy, amit oda kell adni kis boxokban álló néniknek, bácsiknak bizonyos ellenörző pontokon. Magyarul kapuknál.

Megérkeztünk. A hely egy kicsit táboros hangulatú volt, de lehet csak az ott tobzodó néhány százezer óvódás miatt. Amúgy kb 30-an voltak, és eleinte nem sok vizet zavartak, mert nyálcsorgatva nézték kedvenc rajzfiljüket a tv-ben. Kicsit néztek minket nem volt vészes, volt aki köszönt is. Nektek is csá gyerekek! Chen mama leadta a rendelést, majd egy néni elkezdte hozni ilyen-olyan edényekben a csináld magad kajákat. Szóval csak alapanyagot adtak, meg eszközöket. Volt egy kis edény benne rizzsel. Az volt a lényeg hogy addig kell zúzni a rizst egy 2 kilós zúzóval amíg pépes, illetve zselés nem lesz az egész. Miután mindenki kipróbálta, nekem kellet kipróbálni, ami azt jelentette hogy amíg el nem készül én fogom próbálgatni. Teljesen leegyszerűsítve nekem kellet megcsinálni. 2 perccel később nem éreztem a karomat. 5 perccel később nem éreztem magam embernek, de mivel néhány óvódás már jó ideje serényen zúzta a rizst, nem tudtam volna elszámolni magammal ha hagyom hogy egy csapat erre specializálódott óvódás lenyom rizszúzásban. Hogy ki nyert végül azt nem mondom meg, elég lesz nekem együtt élni a tudattal... Andris közben egy mozsárvalamiben zúzott valami magvakat az sem lehetett túl kellemes.

Nagynehezen elkészült az étel, addigra a csapat bodybuilder ovodás elhagyta a helyszínt. Készítettunk egy mogyoros valamivel bevont rizsmasszát, voltak magvak, meg süticsipsz, meg volt valami növényes jeges innivaló. Miután ettünk, ittunk Chen mama elküldött minket túrázni. Fel a hegyre. Előtte azonban készítettem pár képet a virágokról, meg a környezetröl. Velünk jött Willie Chen mama fia. Egy kis soklépcsős ösvényen gyalogoltunk ami a videóban is látszódni fog lentebb. Nagyon jó kis feelingje volt tiszta esőerdő! Miután visszabandukoltunk indultunk is haza. Taipei-ben Chen mama főzött nekünk vacsit, meg elvitt minket vásárolni. Kb. 9-kor érhettünk haza, nem kellet minket alatatni ugyanis mint ahogyan említettem nem aludtunk előző este. Másnap pedig menni kellet a vízividámparkba Bryantékkel... De ez már egy másik történet.

 

 

Képek:

Rövid összefoglaló

2009.07.22. 15:13

 Az utóbbi napokban kicsit inaktívabbak voltunk blogolás szempontjából. Ez lenne itt ugye a kifogások helye, azonban mi mindig őszinték vagyunk, becsesek, jók, kedvesek, viccesek, szerények. A valós indok azonban, hogy lusták voltunk beszámolni. Ezúton szeretnénk elnézést kérni, irgum-burgum. Szóval a hétvége. A hétvége felemásra sikeredett. Felemás, mert sajnos Andrisnak fájt a hasa már napok óta, ezért kényszerpihenőre szorult, azonban Jouning gondoskodott róla, hogy ez a kényszerpihenő ne legyen olyan hosszú. (bővebben lentebb)

Most pedig vegyük át mi is történt az elmúlt napok alatt:

Péntek: Szokásos bóklászással telt a nap, este pedig clubbing, de semmi említésre méltó. Mármint nem történt velünk semmi olyasmi ami eddig ne történt volna, vagy ne történhetett volna meg otthon is. Későn értünk haza, annak ellenére, hogy nekem szombaton programom volt.

Szombat: Andris az előbb említett okoknál fogva itthon maradt pihenni. Nekem Kate-el volt programom elvitt engem fodrászhoz. Eredetileg vasárnapra volt tervezve, azonban a fodrász szólt, hogy legyen már szombat, mert az annyira jó. Hajnal egykor megkaptam Kate sms-ét, hogy akkor szombaton 2 kor találkozó a S.Y.S Memorial Hall-nál. Néhány óra alvás után kipenderítettem magam az ágyból. Kate motorral várt az MRT station-nél. Ezen kicsit meglepődtem és kértem, hogy legyen szíves figyelni és ne haljak meg, mert most nincs kedvem. Elmentünk a fodrászatba. A fodrászat jó hely a hajad mellé jár még masszás meg masszírozó ágy meg kedves emberek. A hajam nem volt szokványos jelenségnek mondható. Annyira dícsérték, ha hazafelé láttam volna a loreál vagy valamilyen hajas cég épületét tuti elé állók és megvárom míg behívnak reklámarcnak. Nem láttam ilyen céget, úgyhogy a reklámarcság még várat magára. A fodrászat összességében mérve drágább mint otthon, de maga a szolgáltatás sokkal teljeskörűbb. Az ázsiaiak rengeteget foglalkoznak a hajukkal valószínűleg ezért. Megérkezett Apple aki Kate Bostonban tanuló barátnője, meg a tesója aki Kate Bostonba tanuló barátnőjének a tesója, és elvittek engem körülnézni, ami utólag kiderült, egy orbitális vásárlásba torkollot Apple részéről, de szerintem ezt ő végig tudta csak látta hogy naív vagyok, és hogy bármint kérsz OK fejem van. Apple, csakúgy mint Kate jóféle nőstény egyed(szép lány). Tehát mentem tovább Apple-el a végzetem, a női vásárlás és a 260 mindjárt végzek kijelentés felé... Röpke 4-5 óra alatt be is szerezte legújabb kollekcióát, 4 különfajta plázából. Amúgy Apple kedves lány. Kate-el ismét találkoztunk a Brass Monkey előtt ami egy híres külföldis hely, azonban a Májkül Dzsekszon táncverseny miatt, nem volt hely így kértünk enni, hogy aztán ne ülhessünk le és elcsomagoltathassuk az ételt. Ezután átmentünk egy lányok által favorizált kis lounge bárba, ami tök jó hely volt, és ahol csatlakozott hozzánk Eve meg még 2 nemtudomhogyhívtákőketlány meg egy Bighead nevű srác, akin egyből látszott honnan kapta a nevét. Eve egy tévés producer akitől ugyan elfelejtettem megkérdezni, de szerintem pornófilmeket promótál, ugyanis nagyon perverz a fantáziája. Hajnal kettőig elvoltunk a lányokkal, utána hazamentem nagyon fáradtan, de a nappal elégedetten... ;)

Vasárnap: Vasárnap az én pihenésem napja volt, és Deme moziba menésének napja Jou-val. A Transformers 2 című akciófilmet nézték, amiben egy olyan szomorú dolog történt egy robottal, egy fikcionális világban, hogy Jou meg is könnyezte. Lehet nyaki főolajvezetéken szúrták, és elfolyt a gépzsírja. Majd megnézem. Vasárnap volt az a nap amikor Andris kapott egy kis gyomorvosságot. Valami port kellet vízbe rakni, meg valami tablettát is bevett, amitől jobban lett. Mindez a mozi előtt történt. Mármint nem a bejáratnál, hanem időben a mozi előtt. Tehát vegyünk azt hogy ez egy idősík:

--------Gyógyszer---------------Mozi----      <--idősík. (ha valaki nem érti rajzolok téridőkontínumot neki nagyon szívesen)

 

Ennyit a hétvégről. A mai napon elmentünk a világvallások múzeumába, ahol megismerkedtünk a világ főbb vallásaival, kicsit lebutítva, de igazán profi múzeum volt moziteremmel meg megy földgömb alakú másik kupolára vetítős mozival. Képekkel innen nem szolgálhatunk, azonban a hétvégén készült pár képet felrakom ide A ZINTERNETRE (direkt van ott a Z).

Íme:

HAMAROSAN...

 Szerdai nap volt. A hét közepe. A napsütés lágyan szűrődött át a sűrű szmogfelhőn, ennek eredménye képpen iszanyat meleg fülled levegő, meghalásra kiválóan alkalmas közeg. Ez bizony kirándulás nap, már nem az idő miatt, hanem mert így lett megbeszélve. Úticél Joufen óváros az óceán mellet a hegyen. Jouning szervezte az utat, és olyannyira jó szervező, hogy még egy rejtett esélyegyenlőség órát is beiktatott a programba, ugyanis hozta magával leszbikus húgát, és az ő kedvesen férfias barátnőjét. Ugyan csak kb. 15 évesek de ők bizony már tudják hogy leszbikusnak lenni bizony csudi jó dolog. Sebaj betudjuk kamasz lázadásnak és nem foglalkozunk többet a témával.

Útitársunk a Taiwani tömegközlekedés volt, egészeszen pontos sorrendben: a metró, a vonat, a vonat, a vonat, és busz úr. Nem azért írtam háromszor hogy vonat mert elfelejtettem hogy már írtam egyszer, és nem is azért mert idióta vagyok, hanem az átszállások számát szerettem volna érzékeltetni. Alapvetően jó móka volt. Visszafelé már egyszerűbb volt a helyzet, hiszen lejöttünk busszal a hegyről, majd közvetlen vonat Taipeibe.

Szóval utazásunk uticélja Joufen volt. A hely igen nevezetes óvárosáról. Maga az óváros a hegyen kecsesen kacskaringó utcáival vonzza a látogatókat, ahol éttermektól kezdve mindenféle boltokon át minden megtalálható. Természetesen nem ez a hely egyetlen varázsa. A kilátás egészen elképesztő. A hegyről kiválóan belátni az egész vidéket, melynek kétségtelen csúcspontja a végtelen oceán látványa. Joufenben megebédeltünk, városnézéssel meg bóklászással el is telt a nap. Miután "hazaértünk" elmentünk egy különleges helyre, ami tulajdonképpen nem is olyan különleges. Egy pláza tetején lévő Taipei TeaLaTTe nevű helyről van szó, ahol felhörpintettünk egy LatTEA-t, aminek mindenki nagyon örült igazából azonban teljesen felesleges volt. Írány haza pihenni!

A videóban a többi.

És, hogy miért is ez a cím? A válasz mert adósak vagyunk. Hogy mivel?  Az egyik vacsoránkkal, amelyet Ay-í-nak köszönhettünk. Történ ugyanis hogy felvitt minket a hegyekbe, a hegyek egy olyan részére, ahol évszados múltú teaházak és éttermek tömkelege várja a látogatókat. Az itt történt vacsoránkról szól a második videónk. Evés, ivás, mulatozás. Ez a második videó témája...

Akinek még ez sem elég, és hogy nehogy megint csak azok a vádak érjenek minket amiktől igazából mindig csak félünk, de sosem következik be, szóval azoknak itt van még egy ráadás harmadik videó egy kis bowlingozás. Nah és akkor most tessék mondani, hogy nem vagyunk nagylelkűek.

Nem elég? Még mindig? Neeeeem, nincs több videó, viszont vannak képek! Most, hogy mindenki boldog, de legfőképpen mi, hogy vége a postnak, ezennel lezárom a gigabeszámolót. Akinek még nem folyt ki a szeme az olvasástól azok nézzék meg a videókat, meg a képeket is. Akit érdekel.

A sok rizsa után lássuk miről is beszéltünk eddig. Tehát a videók, és a képek:

Először is a Joufen-i felvételek

 

Másodszor: Evés a hegyen

 

Végül a bowlingozás:

 

Földrengés

2009.07.13. 20:42

Hajnali fél három az idő. Ez még magában nem is lenne durva. Földrengés? Jaaaa! Volt egy. Négyes erősségű volt, már amit itt lehetett érezni a rengés központja nem messze a szigettől az óceánban volt, ez a richter skála szerinti 6,3 as erősségű volt. Igazából semmi extra, nem csak azért mert bátrak vagyunk és semmitől sem félünk, hanem tényleg.

Először Andris lett figyelmes arra, hogy valami nem stimmel kilőttük a légkondit, az ajtó közben ki akart jönni a keretből, a berendezés halkan csörgött. Ez itt igazából nem számít erősnek, sőt majdnem említésre méltónak sem. Csináltünk egy igazi katasztrófa videót, amin az látható, hogy gyakorlatilag nem történik semmi, mert későn kapcsoltuk be a kamarát, de azért hogy lássátok mennyire kemények vagyunk, hogy sírás nékül átvészeltünk egy ilyen földrengést, a videón jól látható, hogy a ventillátor húzókája mozog! :) 

És még mielőtt az nem is földrengés, azt ti mozgattátok vádak érnének minket elmondanám, hogy nem is! Nem mi mozgattük, még csak nem is Uri Geller.

És itt a videó:

Marhahús leves

2009.07.12. 18:56

Mivel az egyéves cserediákságom alatt alig csináltam étlekről képet , ezert szeretném bepótolni . Ma este egy igazán a kedvenc ételeim közé tartozót ettem . Taiwani marhahús leves tésztával ! A taiwani emberek nem foglalkoznak annyit a húsokkal olyan értelemben hogy nem szokták levágni az inakat , és a rágósabb részeit ! Otthon megőrülök ettől de itt valahogy nem zavar . A levest zacskóban adják  ami elég érdekes nekünk európaiaknak... Természtesen adnak hozzá tálkát , pálcikát. 

Íme néhány kép a zacskós levesről :

 

muratifromkf: P1020983 muratifromkf: P1020985 muratifromkf: P1020986

muratifromkf: P1020990 muratifromkf: P1020991

 Az előző postban említett evős videó Andris tolmácsolásában, valamit néhány extra kép!

 

Íme:

 

 

Az alábbi képek Shilin night marketben készültek ! Ez egy olyan kajálda ahova csak oda kell ülni és mondani hogy mit szeretnél enni és 5 perc alatt elkészítik előtted ! Régebben is nagyon kedveltem az efajta odaülős kajáldákat. Olcsó , finom és szerintem érdekes is !

muratifromkf: P1020955 muratifromkf: P1020956

Csótányok után mulattság!

2009.07.11. 20:11

 Miután lerajzott a csótányhad, a meleget és legjobb cimboráját a párát itt hagyták maguk után, és ők ketten a pénteki napon nagyon elemükben voltak. Mármint a meleg. Meg a pára. Szóval az idő. Ígyhát ismét az esti mozgásra hangolódtunk rá és egy kis vacillálás után, hogy hova is menjünk végül úgy döntöttünk lenézünk a PASOUL-ba. A Pasoul egy szórakozóhely két szinttel, mind a két szinten külön zenevél bárral, szóval igazi 2in1! Amint lementünk lecsaptak ránk. Ez alapjában véve nem lenne említésre méltó, mert mindennemű nagyképűség nélkül állíthatjuk, itt hozzá szokik az ember. Miután meginvitáltak minket az asztalukhoz a hölgyek, akit egyébként bárki dekoratívnak tartott volna, bemutatkozásuk után kételyeink voltak. Első ízben a hangjuk miatt. Nekem még nem is volt annyira feltűnő, de mellettem volt ázsia szakértő barátom Andris aki rávílágított arra hogy az ázsiaiak legjobb emlékezete szerint cincogó hangúak, amit gyorsan elfogadtam tényként, és előjöttek az emlékek amik teljes mértékben megegyeztek Andris tapasztalataival. Miután elárulták hogy ők valójában nem is Taiwaniak hanem Thaiföldiek és tulajdonképpen ők táncos lányok (mindeközben az egyik felpattant egy közelben lévő rúdra) kezdett nekünk is olyan gyanús lenni a helyzet mint nektek most olvasás közben, és szerintem nektek is az kavarog a fejetekben ami nekünk. Öt darab gyanúsan csinos, mély hangú Thai lány. Lány? Mivel nem tudtuk, okosabbnak láttuk az asztaltól való elorientálódást választani.

Azért félreértés ne essék, mielőtt megint előjönne az akkor most Taiwan az Thaiföld dolog, tisztázzuk, hogy itt nincsenek transzvesztiták ezek is csak "vendégmunkások" voltak.

A kis félreértés, illetve félrenézés után folytattuk a hardcore vajgoren (jelentése: idegen,külföldi) bulit, és magunkat nem meg hazudtoló módon remek estét zártunk.

Szombati napon a buli miatt kicsit később keltünk. Majd elmentünk a város tutira legnagyobb night marketébe, ahol egy remekbeszabott szemünk elött készült vacsorát fogyasztottunk el hárman. Joggal merül fel a kérdés, hogy miért hárman? Mert Shilin metróállomásánál csatlakozott hozzánk Jouning aki a közelbe lakott, így már könnyen megvan a három ami belőlünk kettőnkből, és Jouningból állt, de ez a mondat már így is túl van magyarázva és túlságosan hosszú, úgyhogy úgy döntöttem, hogy befejezem.

A shilin-i (Shilin-t ejtsd: Shűlin) night marketbe való mozgás igencsak korlátozott. Az egy négyzetméterre jutó emberek száma emberi mértékben egy kis túlzással nem kifejezhető. Vagyis tömeg van. De tulajdonképpen nem olyan vészes, hiszen a tömeg úgy halad mint egy jól szervezett heringraj, és ezt a remekül mozgó heringrajt csak néha egy-egy cápa zavarja meg (akik amúgy motorosok, és nem cápák) ha már ennyire benne vagyok a hasonlatokban.

Hazaértünk biztonságban, erre a legjobb bizonyíték ez a post aminek ezennel vége.

Nemsokára érkezik egy evős-ivós videó, már csak néhányat kell aludni maximum.

A háztető!

2009.07.10. 09:57

A háztető jó dolog. Láthatod a többi házat ha elég magas, ha meg nem a többi ház oldalát. A háztető a ház legmagasabb pontja, ide menekülhetsz ha tűz van, és biztonságban érezheted magad mind addig amíg utól nem ér. A háztetőről láthatod a közeli uszodát, ha van. Láthatod a tavolban lévő világ legmagasabb épületét, ha van ilyen a közelben. Láthatod az utcákat, gyárákat, tereket, autókat, motorokat. Csak vigyázz a széllel!

Mi történik akkor ha a háztetőd a legmagasabb a környéken? Fogj egy kamerát, szállj be a liftbe, menj fel a tetőre és vedd fel amit ott látsz! Ha ez megvan mutasd meg akinek szeretnéd.

És mi történik akkor, ha háztetős videó mellet látod az utobbi nap eseményeit is? Akkor te bizony a mi blogunkat olvasod. Íme a képek és a videó a háztetőről és az onnan nyíló látványról:

 

 

Csótányrajzás

2009.07.10. 07:31

 A cím nem a legújabb horrorfilmünket takarja, hanem a mai napon arra ébredtünk, hogy már nem alszunk, tehát Deme lement reggeliért a már sokszor említett reggeliző helyünkre, ahol a mai napon kaptunk egy meghívást egy szombati koncertre a reggelizős lánytól. Nem tudjuk milyen koncertre gondolt, reméljük nem a helyi Halász Judit lemezbemutatójára. Miután visszaért a reggelivel közölte, hogy épp rajzanak a csótányok. Le is mentünk megnézni. Jó 5-8 centis egészséges kigyúrt kitines hím, és nőstény csótányok mászkáltak szanaszét vidáman. Igazi élmény volt. Amúgy kedves állat, és nagyot roppan, ha rálépsz.

muratifromkf: P1020932

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                      

 

 

A csütörtöki azaz a tegnapi nap délutánján külön programunk volt, Andris találkozott Jouninggal, én pedig az uszodát választottam délutáni kikapcsolodásul. Már napokkal ezelőtt feltünt, mikor felmentünk a tetőre, hogy tulságosan közel van hozzánk egy uszoda, amit nyílván nem hagyhatunk parlagon heverni. Az uszoda olyannyira közel van, hogy első nekifutásra körülbelül 1,5 kilóméter messzire saccoltam az uszoda tőlünk való távolságát, ezért el is indultam a belőtt irányba. Mikor már 20 perce gyalogoltam a kacskaringó sikátorokon át kezdtem úgy érezni, hogy talán nem erre van, főleg hogy valami folyóhoz értem el. Ezért aztan visszafelé vettem az irányt amikor is kiderült, hogy az uszoda kb. 1-1,5 perc közötti távolságra található függően attól, hogy járókerettel mozgunk, vagy anélkül. Az uszoda amúgy nem egy nagy szám. Egy szabványos uszómedence, egy gyerek, és nyugdijas áztató medence csúszdával. Ennyi. Szóval megvettem a belépőt, meg a kötelező úszósapkát 50 NT-ért (300ft). Úsztam egy jót, majd hazaértem után kicsit pihentem majd elmentem vacsorázni.

Andris beszámolója csütörtökről :

Csütörtökön nem terveztünk semmi extrát Sziszivel. Szokásos időnkben keltünk fel majd hoztam reggelit ( két toast kenyér között egy enyhén  átmelegített gépi sonka , egy tükörtojás aminek mindkét oldala átvan sütve , így nem folyik szét , és egy kis reszelt uborka ) persze a szokásos tejes tea sem maradhatott el így abból is hoztam két-két poharat.Amíg beszélgettem a kedves reggelis lánnyal észrevettem hogy egy ronda szőrüs csótány mászik a lábamon.Igazából meglepődtem , de nem attól hogy mászik rajtam hanem attól hogy miért nem kezdtem el sikongatni . Valószínűleg azért mert pont a kiscsajjal beszélgettem és nem akartam égni :) A lány elkezdte mondani hogy igen ma valamiért nagyon sok csótány van de hamarosan kiirtják őket. Ezt követően még kétszár mászott fel csótány a lábamra 5 perc alatt ... A reggeli utána úgy döntöttünk hogy aznap kihagyjuk a városos bóklászást ezért csak ültünk otthon és malmoztunk . Jounikával megbeszéltünk hogy aznap eljön hozzán és hoz nekem ebédet mivel lusta voltam elmenni és megebédelni . Természetesen a kedvenc kajámat hozta ami nem más mint Indiai Curry rizzsel .( mamája csinálta ) Jouka felhívott hogy nekik már elfogyott a rizs. Megkért hogy nézzem meg hogy van a háztartásunkban rizs főző eszköz . Természetesen találtam a polcon egy vadonat új ,felbontatlan készüléket ami amúgy nagyon praktikus dolog . Elgondolkodtatott hogy érdemes lenne Magyarországra is beruházni egy ilyen cuccra . Nem tököltem sokat azzal hogy azon elmézzek hogy  kibonthatom e az új rizsfőző csodát . Egyértelmű hogy kinyiottam és kipakoltam a konyhába . Eközben készülődnöm kellett hogy Jout felvegyem a metrónál majd elhozzam hozzánk. Egy gyors tusolás még belefért az időmbe . A tusi után buszrapattantam majd amint helyet foglaltam azon megjött az SMS ami szerint Jonika késik . Természetesen nem voltam mérges ... Gondoltam majd elütöm valahogy azt a 10-20 percet. Amint megérkeztem az MRT-hoz rájöttem hogy ennél rosszabb idő nincs is a kinti várakozáshoz mert perzselő meleg volt . Lementem a metró állomásra és nézelődtem. Tíz perccel később megpillantottam Jonit a kis ételhordóval amit nekem szánt :) Buszrapattantunk  majd leszálltunk egy Family Martnál mert Sziszinek ebédet kellett hogy vegyek . Vettünk neki nagyon finom instant tészta levest, amit később jóízűen megevett. Sziszi később lement úszni , mi meg fentmaradtunk tévézni. A nap gyorsan eltelt majd Jounak haza kellett mennie . Elkísértem a metróhoz . A nap végén még megettem a maradák Curryt majd lefeküdtünk .

 

Látogatás az óceánhoz

2009.07.08. 08:31

 A keddi napon a szokásos bóklászás után, elindultunk az óceánhoz. Elmentünk metróval a már az egyik videóban látott partszakaszra, majd közvetlen buszjárattal egy homokos partszakaszra ami kifejezetten egy strand volt. Mivel már este volt mikor megérkeztünk az egész part üres volt, illetve volt egy srác rajtunk kívül, aki néha oda-oda jött kérdezgetni meg mesélni. A hazaút közben megvacsoráztunk, majd metróra pattantunk (az utolsóra), ahol a mai apró kis videónk is született. A videón egy általunk a metrón olyannyira viccesnek talált kisgyerek látható, akit annyira kinevettünk, hogy úgy éreztük fel kell vennünk. Hát felvettük.

 

Végre láthattok képeket is!

2009.07.05. 20:06

Boldog Születésnapot!

2009.07.03. 14:05

 

 

Látogatás Yilanba!

2009.07.02. 18:40

Ma korán, 7-kor keltünk, és elmentünk a kedvenc reggelizőnkbe, ahol szokás szerint széles mosollyal, finom reggelivel, és a szakácsnéni csinos lányával vártak minket. Miután megreggeliztünk azonnal indultunk Chen mamához, aki programot szervezett nekünk mára.

Körülbelül 10-kor elindultunk Chen papa mercijével, és meg sem álttunk Yilanig, ami egy híres kis halászfalu\város a sziget másik felén a hegyeken túl, kelet felé. Végtelen alagutakon, és autóktól nyüzsgő sztrádákon át vezetett az utunk :). Miután megérkeztünk Andrissal örömmel nyugtáztuk, hogy a klíma itt még nekünk párátlansághoz szokott európaiaknak is megfelelő, persze azért meleg volt, meg párás, de azért még az elviselhető kategória.

Itt jött a nap csúcspontja, amikoris kiderült, hogy Chen papának szülinapja van és megyünk enni egy étteremben ahol még kb 15 ember csatlakozott hozzánk, és halászfalu révén mi más is lenne az étlap mint halak. Természetesen a 20 kínai+ születésnap kombó egy elég erős egyél még még még még ezt is kóstold meg dolgot eredményez. Ezzel alapból nem is lenne gond, bár Deme nem szereti a halat ezt eddig mindig megoldotta, a gond azonban ott kezdődött, hogy eddig számomra és valószínűleg néhány tengerbiológus számára is ismeretlen állatokat pakoltak elénk fözve, nyúzva, sütve, egészben, turmixolva, csáppal, ollóval, pikkellyel, szemmel, páncéllal.

Szerencsére sokkal jobb volt mint amilyennek hangzik, voltak köztünk kifejezetten finomak is. Még Deme is megkóstólt egy-két dolgot, amelyek közül egyet készséggel átengedett nekem, miután megkóstolta, de nyugalom, nem maradt éhes senki. Közben egy NBA kosaras nagyságú preparált rák lógott a falon.

A különleges ebéd után elmentünk egy nagyon tradícionális, nagyon kínai, nagyon unalmas múzeumba, ami akkora volt mint fel Újszeged, volt itt hajó minden. Willy Chen mama fia, Deme, és én külön utakat választottunk és külön elkezdtunk bóklászni a vízpárával hűtott, korhű utcákon. Hajókáztunk, unatkoztunk, utana visszaindultunk Taipei-be Andrissal ketten, ugyanis Ay-í meghívott minket vacsizni. Ay-í nagyon kedves igazan vidám személyiség, ahogy jó fej a fia meg a lánya is. Egy jó olaszosat vacsoráztunk, majd hazahozott minket, mert eleredt az eső.

A tartalmas nap videóösszefoglalóját itt meg lehet tekinteni:

 

Taipei 101 - Teteje

2009.06.30. 16:44

A mai napon ismét elmentünk a Taipei 101-hoz, de ezúttal felmentünk a tetejére, ami kb 500 métert jelent.

A liftezés igazán rövid volt, hiszen a világ leggyorsabb liftje tevékenykedett a talpunk alatt. A mai videót
teljes egészében a fent felvettekből állítottuk össze. (a kép sajnos néhol akad, ugyanis konvártálás után nem
lehet maradéktalanul jó minőséget elkönyvelni...) 
A látkép természetesen egészen elképesztő volt, bármerre néz az embert a hegyeket és a várost látja.
A videó végén látható kép, az épület egyik kulcsfontosságú eleme. Nagy szél, valamint tájfun idején ez a
hatalmas gömb mozog, mindig ellentétes irányban a torony kilengésével, így kompenzálja magát a kilengést.
 
Mai nap érdekes eseménye még, hogy a sarki 7eleven bolt boltoslánya 6 nap után pihenőre ment. (6 nap alatt a
nap bármely időpontjában is mentünk mindig jelen volt, magunk sem tudjuk hogy csinálta). 
Este azonban ismét bent volt és újult erővel állt a vásárlók rendelkezésére.
 
A szerdai nap folyamán találkozunk Áy-í -vel, aki ebédelni hívott minket. A következő napokban várható az
apartmanukról, és az itt készült további fényképekből egy rövidke kis összeállítás.
 
Tehát a videó a 101 tetejéről, a már említett elképesztő látvánnyal:

Night market! (éjszakai piac)

2009.06.29. 18:19

Ma úgy döntöttünk, hogy nem írjuk tovább a napokat a blogon. Természetesen továbbra is folyamatosan beszámolunk, hogy mi a helyzet.

Mai napon elmentunk Ximenbe körülnézni, semmi extra. Ebédeltünk, sétálgattunk, metrozgattunk, buszozgattunk.

Este viszont elnéztünk egy Night marketbe, azaz egy éjszakai piacra. Itt kaphat az ember mindent. A külömböző ételektől kezdve, a ruhadarabokon át, a motoralkatrészig mindent, csak tudni kell hol keresse. Készítettünk is egy kis night market videot, igazi kézben hordós titkos kamerás félét. Zene nincs. Meg semmi giccs. Az egész vágatlan valójában :). Szagokat illatokat sajnos nem tudunk érzékeltetni.

Tehát a videó, az elején az odavezető út egy része:

 

Hetedik nap

2009.06.28. 11:35

Első hetünk végét clubinggal ünnepeltük. Illetve szomorú, hogy ilyen gyorsan telik az idő. Elmentünk taiwan egyik legtutibb clubjába a Pasoul-ba. 

A clubba gyorsan találtunk magunknak új barátokat. Először egy angol tánárnénivel, és barátnőjével töltöttük az időt, majd eleget tettünk néhány asztal meghívásának, végül egy fodrász és mégegy fodrász hölgy társaságában találtuk magunkat, akik nagyon kedvesek voltak és mindenféle piát dugdostak az orrunk alá, amit persze lehetetlen volt meginni, és saját érdekünk miatt is egy idő után hárítottuk az italokat. Megtapogatták az orrunkat, mert az olyan jó, meg helyi szokás szerint nem tudták elképzelni, hogy valakinek génjeiből adódóan göndör haja legyen. Adtak névjegykártyát mindent, és megbeszéltük hogy jövő héten elmegyünk valahova, ami azért lesz furcsa mert már vagy 20 embernek elígérkeztünk.

Majd csak lesz valahogy. :)

Hatodik nap

2009.06.26. 17:00

A mai napon meglátogattuk a Chiang-kai Shek Memorial Hall-t. Az egész egy hatalmas tér. Az újszegedi liget körülbelül 2-3-szorosa. Az egész díszkővel van borítva. Két oldalán két hatalmas hagyományos kínai épület, harmadik oldalán egy óriási kapu, a negyediken pedig egy óriási épület egy hatalmas lépcsőoszlop tetején, a belsejében pedig egy gigászi szobor Chiang-kai Shek-ről a kínai és a taiwani történelem egyik meghatározó alakjáról.

Az itt leírtak, plusz a tegnapi Taipei 101 látogatásunk megtekinthetőek videó formájában:

 

Ötödik nap

2009.06.25. 11:09

Tegnap elmentünk a Taipei 101-hoz, ami több mint 520! méter magas, és jelenleg a világ legmagasabb elkészült felhőkarcolója. Tartozik hozzá egy hatalmas sok ezer üzletes 6 emeletes pláza épület, plusz még egy föld alatti rész is éttermekkel kávézókkal stb...

Az egész környék egy üzleti negyed, megszámlálhatatlan plázával, rengeteg sokszintes mozival, éttermekkel, clubokkal.

Eleredt az eső míg 101-ban voltunk, és mikor kimentünk a szabad levegőre annyira nagy volt a pára hogy a 35 fokban párásodott az üveg. Utána találkoztunk Bennel aki kb egy órát késett a megbeszélt találkozóhelyről, majd meglátogattuk Angela-t aki nem messze dolgozik a 101-tól egy étteremben. Beültünk megittunk valamit, csináltunk pár képet, utána elmentunk Ximen-be enni egy kis Thai étterembe, ahol nagyon jól főznek.

Másnap szintént esett az eső, ezért a nem merészkedtünk messzire, és vettünk 1-1 esernyőt is. Megebédeltünk a 7eleven-ben. (ez egy bolt, és a helyi boltokban ha veszel ételt elkészítik neked és megeheted a boltban. Vannak székek és asztalok). Császkáltunk kicsit a városban, de az eső megnehezítette a dolgunkat. Az eső itt olyan mint derült égből a villámcsapás. 10 másodperc van a normál idő és a szakadó eső között. Az élet természetes ilyenkor is megy tovább, ugyanis 1 perccel az eső kezdete után már az összes motoroson esőkabát, és az összes gyalogsnál esernyő van.

Negyedik Nap

2009.06.23. 15:11

A mai napon már 7 kor ébren voltunk, így elkaptuk a számtalan reggeliző egyikét, ahol nagyon finom szendvicseket csinálnak. Raknak bele húst, sütnek bele tojást, zöldséget, és lehet hozzá kapni finom megmagyarázhatatlan ízű tejes teát. A teáról itt nem lehet elmondani, hogy ritkaság számba menne. Az ember jóformán csak teához juthat. :)

Miutan végeztünk a reggelivel útnak indultunk, először találkoztunk bennel, utána ebéd, majd meglátogattuk a Kai Nan High School-t Deme, és Ben régi iskoláját. 

Az iskolalátogatás után Bennek el kellet mennie. Demével elhatároztuk, hogy elnézünk a tengerpartra. Kb. 40 perc metrozás után elértünk Taipei szélére, és egyben célünkhoz. A tengerpart annyiban más a belvárostól, hogy ugyan itt is nagyon meleg van és párás a levegő, de legalább fúj a szél. Kosraztunk partszéli kosárlabdagépeket, ittunk egy Starbucks Shake-et. 

A vízparti látogatásunk után elmentunk Ximenbe. Kb. egy órát töltöttünk itt majd hazajöttünk, és legnagyobb meglepetésünkre hoztak nekünk új modemet, hogy mindig zavartalanül, és bonyodalmak nélkül netezhessünk.

Mindezzel kapcsolatban megjegyezném, hogy nagyon kedvesek velünk, és annak ellenére, hogy mindent 3 és fél óran keresztül magyaráznak mindig jót akarnak.

És íme az utóbbi napok eseményeinek videóösszefoglalója:

 

 

Harmadik nap

2009.06.23. 03:13

A harmadik nap 2 kor keltünk... Be volt lőve az ébresztő, csak kinyomtam. Még nem álltunk teljesen át az itteni időre. Ma elmentünk a harmadik Host anyukámmal kajálni aki annyira örült nekünk hogy majd kiugrott a bőréből. Találkoztunk a lányával aki franciában volt cserediák. Nagyon kedvesek mind... Elmentünk vele kajálni egy kis taiwani tésztát. Ma pont mondtam Sziszinek hogy le kellene fotózni csomó kaját és feltenni hogy azért mégis legyen valami. :) A kaja után elmentünk a a host mama lakásra és itt elidőztünk kicsit, megkínált minket helyi gyümölcsökkel, majd elbúcsúztunk és mentünk Bennel találkozni akinek úgy szintén felmentünk a lakásába és  találkoztunk a szüleivel akik nagyon kedvesek voltak, és az apuja meghívott minket sörözni. :) Azt mondták hogy a kínaim csomót fejlődött pedig otthon soha nem is beszéltem csak ritkán... De az a lényeg hogy értik mit mondok! :) Sziszinek is kezd fejlődni a kínaija... Tanítgatjuk. :) Ennyi volt a mai nap, mert sajna későn ébredtünk... Hamarosan lesznek ÚJ VIDEÓK és KÉPEK is :)

Első nap!

2009.06.21. 07:49

Az utazás nagyon hosszú volt, de sikeresen megérkeztünk mindenünk megvolt, a reptéren a belépéssel sem kellet sokat várni. Első utunk Sandyhez (Chen mama) vezetett, majd onnan elmentünk egy vizipipa bárba. A vizipipa bárból siettünk vissza Chen mamaékhoz, mert elvitt minket az apartmanunkba. Az apartman nagyon jó, külön vizesés van a bejáratnál biztonsági őr és portás. A lakásban van minden. Este volt hagyományos kínai vacsora egy helyi étteremben Chen mama jóvoltából, majd clubbing. Körülbelül kettőkor, fél háromkor érkeztünk haza.

És itt az első videó az utazásról, és a megérkezés első pillanatai:

 

Még 14 nap!

2009.06.05. 20:50

Sziasztok!

Ahogy a címből is láthatjátok, még 14 nap az indulásig. Repülőjegyek a zsebben, minden oké a vízum és a biztosítás amit még intézni kell.

Legközelebb, reményeink szerint már Taiwanból jelentkezünk. Ezen a blogon nyomon követhetitek, hogy mi is történik velünk. Lesznek itt képek, videók, beszámolók.

Addig is itt egy kis ízelítő Taiwanról!

 

süti beállítások módosítása