Szerdai nap volt. A hét közepe. A napsütés lágyan szűrődött át a sűrű szmogfelhőn, ennek eredménye képpen iszanyat meleg fülled levegő, meghalásra kiválóan alkalmas közeg. Ez bizony kirándulás nap, már nem az idő miatt, hanem mert így lett megbeszélve. Úticél Joufen óváros az óceán mellet a hegyen. Jouning szervezte az utat, és olyannyira jó szervező, hogy még egy rejtett esélyegyenlőség órát is beiktatott a programba, ugyanis hozta magával leszbikus húgát, és az ő kedvesen férfias barátnőjét. Ugyan csak kb. 15 évesek de ők bizony már tudják hogy leszbikusnak lenni bizony csudi jó dolog. Sebaj betudjuk kamasz lázadásnak és nem foglalkozunk többet a témával.

Útitársunk a Taiwani tömegközlekedés volt, egészeszen pontos sorrendben: a metró, a vonat, a vonat, a vonat, és busz úr. Nem azért írtam háromszor hogy vonat mert elfelejtettem hogy már írtam egyszer, és nem is azért mert idióta vagyok, hanem az átszállások számát szerettem volna érzékeltetni. Alapvetően jó móka volt. Visszafelé már egyszerűbb volt a helyzet, hiszen lejöttünk busszal a hegyről, majd közvetlen vonat Taipeibe.

Szóval utazásunk uticélja Joufen volt. A hely igen nevezetes óvárosáról. Maga az óváros a hegyen kecsesen kacskaringó utcáival vonzza a látogatókat, ahol éttermektól kezdve mindenféle boltokon át minden megtalálható. Természetesen nem ez a hely egyetlen varázsa. A kilátás egészen elképesztő. A hegyről kiválóan belátni az egész vidéket, melynek kétségtelen csúcspontja a végtelen oceán látványa. Joufenben megebédeltünk, városnézéssel meg bóklászással el is telt a nap. Miután "hazaértünk" elmentünk egy különleges helyre, ami tulajdonképpen nem is olyan különleges. Egy pláza tetején lévő Taipei TeaLaTTe nevű helyről van szó, ahol felhörpintettünk egy LatTEA-t, aminek mindenki nagyon örült igazából azonban teljesen felesleges volt. Írány haza pihenni!

A videóban a többi.

És, hogy miért is ez a cím? A válasz mert adósak vagyunk. Hogy mivel?  Az egyik vacsoránkkal, amelyet Ay-í-nak köszönhettünk. Történ ugyanis hogy felvitt minket a hegyekbe, a hegyek egy olyan részére, ahol évszados múltú teaházak és éttermek tömkelege várja a látogatókat. Az itt történt vacsoránkról szól a második videónk. Evés, ivás, mulatozás. Ez a második videó témája...

Akinek még ez sem elég, és hogy nehogy megint csak azok a vádak érjenek minket amiktől igazából mindig csak félünk, de sosem következik be, szóval azoknak itt van még egy ráadás harmadik videó egy kis bowlingozás. Nah és akkor most tessék mondani, hogy nem vagyunk nagylelkűek.

Nem elég? Még mindig? Neeeeem, nincs több videó, viszont vannak képek! Most, hogy mindenki boldog, de legfőképpen mi, hogy vége a postnak, ezennel lezárom a gigabeszámolót. Akinek még nem folyt ki a szeme az olvasástól azok nézzék meg a videókat, meg a képeket is. Akit érdekel.

A sok rizsa után lássuk miről is beszéltünk eddig. Tehát a videók, és a képek:

Először is a Joufen-i felvételek

Másodszor: Evés a hegyen

Végül a bowlingozás:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.